na akkor költözünk.
Úgy, hogy még semmi sem biztos, csak az, hogy április 15-én a Zöldlombot (elvileg) üresen át kell adnunk a vevőinknek.
És az is biztosnak látszik, hogy a fügebokros sárga-ház akkorra még nem lehet a mienk.
Köztes megoldást egy kedves barátunk révén találtunk, akitől mertünk bérelni egy-két hónapra egy kis lakást a közelben, és egy másikat mellette, raktárnak.
Viszont igyekszünk költség- és energia-hatékonyak lenni, úgyhogy a bútoraink és a holmink nagy része megy rögtön Keszire, ha az Eladónk kiürít néhány szobát.
Tehát a terv az, hogy az Átmeneti helyre bepakolni kb. egy hónapnyi dolgot, amitől azért komfortosan érezzük majd magunkat, és minden más lehetséges dolgot dobozolunk és várjuk a hívást, hogy jöhet a költöztető!
És persze nem értem, hogy hogyan tud 6 év alatt ennyi holmi összegyűlni, pláne egy ilyen apró lakásba! Rengeteg-rengeteg dolog, aminek fel se tűnne a hiánya, mégis ragaszkodunk hozzá, miután megfutottuk a jótékonykodás-ismerősöknek-elajándékozás-kidobás köreit.
Ezek mellett persze - el ne felejtsem - nagyon izgatott vagyok. örömmel izgatott, várakozástól izgatott, mint egy kisgyerek. Jajj de rééég vártam már erre!
